A fizetésről

Már régebben kaptam egy e-mailt, amiben a fizetésről írt valaki egy pár sort. Sajnos már nem tudom ki a szerző, de ez az ő tollából való szösszenet, de érdekes.
--------------------------------------

Tételezzük fel, hogy egy cég azt mondja, hogy ad 300.000 Ft fizetést. Ez jó sok pénz lehet neki örülni.
De aztán jön az állam és mi lesz? Ad egy kis listát a cégnek, hogy gratulál, de rajta van, hogy mit kér a cégtől:
- Nyugdíjjárulék: (18%) 54.000 Ft
- Egészségbiztosítási járulék: 33.000 Ft
- Egészségügyi hozzájárulás: 1.950 Ft
- Munkaadói járulék: (3%) 9.000 Ft
- Szakképzési hozzájárulás: (1,5%) 4.500 Ft
összesen: 102.450 Ft

Mire a cég észbe kap ennyit már ki is fizetett az államnak. Idáig a cégnek cirka 400.000 Ft-ba kerültünk.

Amikor a fizetés megjelenik a dolgozó kezében, akkor megint jön az állam és a következőket kéri:
- SZJA 84.750 Ft
- Nyugdíjjárulék: (8,5%) 25.500 Ft
- Egészségbiztosítási járulék (4%): 12.000 Ft
- Munkavállalói járulék:(1%) 3000 Ft
összesen: 125.250 Ft

Mire a dolgozó feleszmél a lenyúlt pénz után csak 174.750 Ft. van a kezében.

Na persze most meg kellene élni valahogy. Bemegy a dolgozó a boltba és vásárol ezt-azt.
A termékekre további 20% ÁFA kerül, tehát a maradék zsetonból valójában csak 145.625 Ft értéket lehet vásárolni. Az állam megint eltett 29.125 Ft-t.

Idáig ez volt a legegyszerűbb eset, de még lehet fokozni. Ha lakást veszünk, illetéket kell fizetni, ha eladjuk akkor is.
Ha autót veszünk átírási illeték, gépjárműadó, üzemanyag ÁFÁ-ja, stb.
Ha bankba tesszük az a kis kamat is 20%-al kevesebb lesz.
Hogy ne legyen minden tejfel bevezetik a vagyonadót, így aztán a 2-3 szoros adózott pénzünkért vett dolgaink után megint csak adózni fogunk.

A fizetéssel kapcsolatos rövid eszmefuttatás eredménye:
A dolgozó dolgozott, a munkáltató üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit. Ki keresett a legjobban?
A 300.000 Ft-os fizetésből az állam keresett 256.825 Ft-t
A dolgozó vehet valamit 145.625 Ft-ért
---------------------------------------

Régebben azt tanították, hogy a középkorban milyen nagy volt a kizsákmányolás:
A földesúr elvette a parasztok termelt javainak a 10 %-t, aztán jöttek a papok és azok is benyújtották az igény 10 %-ra. Ez összesen 20%, és hogy sajnáltuk a parasztot.
20 %. Ebből paloták épültek, háborúskodtak, kövérre híztak a gazdagok.

Most pontosan 85%-t húzzák le a fizetésekről és a mai helyzetet nem kell ragozni. Nincs pénz semmire.
El kellene ezen gondolkozni, kihez folyik az a rengeteg pénz.
Még jó, hogy vége a sötét középkornak. Vagy még sem?

KarMe

A pénz, mint adósság...

A bankok pénzgyártása csak az adott államok aktív részvételével valósulhat meg különböző törvények hozatalával és betartatásával. Például törvény szabályozza a kölcsön visszafizetését is, pedig most már tudjuk, hogy az egyszerűen kreált pénz.

Amikor a kölcsön felvételét egy aláírással pecsételik meg, akkor a hitel egyetlen fedezete a a kölcsönt felvevő fél fedezete. Az aláírás után a hitel az állam által garantált értékkel bír, ami cserélhető eladható stb.

Gondolkoztál-e már azon hogyan lehetnek a kormányok, cégek, családok ugyanabban az időben mind, mind óriási adósságban? Megkérdezted már, hogy honnan van annyi pénz, amit kölcsönadnak a bankok?

Most már tudod.

A pénz nem létezik. A bankok nem kölcsönt adnak, hanem egyszerűen csinálják a pénzt, ami így egy vég nélküli adósság.

Ha nincs adósság, akkor nincs pénz.

A legtöbben azt hiszik, hogy ha kevesebb az adósság, annál jobb a gazdaságnak. Ez csak az egyszerű emberek és ügyfelek szempontjából igaz, hiszen ha kevesebb az adósságuk, sok minden másra költhetik a pénzüket.

Az igazság pedig ennek az ellenkezője, hiszen ha nem lenne adósság, akkor nem lenne pénz sem. Teljes mértékben függünk a bankok hitelétől, hiszen a hitel nélkül nem létezne a pénz.

KarMe

A pénz napjainkban

Folytatva az előzőeket lássuk hogyan néz ki a pénzügyi rendszer napjainkban.

Az évek folyamán a növekvő kölcsönök révén a fedezetként tartott arany jelentősen csökkent világszerte. Régen a kölcsön egy megadott mennyiségű aranyra (ezüstre) is beváltható volt, addig ma csak papírpénzre vagy digitális formában egy számlára lehet beváltani.

A kérdés az, hogyha az állam és a bankok is gyárthatnak pénzt, akkor mennyi pénz is van forgalomban?

Régen a valódi pénz mennyiségét meghatározta az érte letett fedezet nagysága, tehát ha több pénzt kellett kölcsönadni, akkor több aranyat kellett bányászni. Napjainkban a forgalomba kerülő pénz folyamatosan készül ha valaki hitelt vesz fel. Ezért a forgalomba lévő pénz felső határa maga a teljes hitelmennyiség.

A banknak arra kell figyelni, hogy nála mindig 10%-al nagyobb letétbe helyezett összeg legyen, mint ami ki van adva hitel formájában. Ez egy egyszerű emberben azt a látszatot kelti, hogy a hitelek a bankban elhelyezett letétekből kerülnek kifizetésre.

Az azt jelenti, hogy a bankok olyan pénzt adnak kölcsön, amely valójában nincs a birtokukban. Tulajdonképpen a bankok annyi pénzt csinálnak, amennyit az ügyfelek kölcsönre tudnak, vagy akarnak felvenni.

Akár hiszitek, akár nem a forgalomban lévő pénz 5%-át hozza létre az állam, a többit a bankok.

KarMe

Egy aranyműves története

Nagyon régen szinte bármi használható volt arra a célra, amire ma a pénz szolgál.

Kagylók, bogyók, madártollak is ezt a célt szolgálták. Az arany és az ezüst rendszeres megmunkálása révén ez vált ugynevezett fizetőeszközzé.

Az aranyhoz szükség volt egy raktárra, ami mások elől védett volt. Egy idő után az emberek ide kezdték el hordani a saját aranyukat megőrzésre. Az aranyműves pedig egy kevéske aranyért adta bérbe a raktárát. Teltek az évek és az aranyműves rájött valamire. Az emberek miután betették az aranyukat ritkán jöttek oda, hogy kivegyék és akkor sen egyszerre mindenki. Az a papír (csekk), amit az emberek a betett aranyukért kaptak a piacon fizetőeszköznek is használatos lett, mivel ezt kényelmesebb volt cipelni.

Aztán egy másik üzletbe is belevágott az aranyműves. Kölcsönbe adott aranyat, amire kamatot számolt fel. Amikor már a papír (csekk) mindennapos használatban volt a kölcsönkérők inkább ezt a módot választották, mert akkor nem kellett cipelni az aranyat.

Ahogy a piac növekedett és egyre több ember vett fel kölcsönt új ötlete támadt a mi aranyművesünknek. Azzal tisztában volt, hogy az emberek ritkán veszik ki az aranyukat, ezért a megőrzésre szánt aranyra is adott ki kölcsönt és nemcsak a sajátjára. Ameddig akölcsönt visszafizeték semmi baj nem történhetett, főleg, ha az egyszerű emberek ezt nem is tudták. Így az aranyművesnek sokkal nagyobb lett a bevétele, mintha csak a sajátját adta volna kölcsön. És ez így ment évekig és elég szép hasznot hozott neki mások aranyának kölcsönadása. Természetesen az emberek azt hitték a saját, megőrzésre betett aranyukat költi az aranyműves. Megfenyegették az aranyművest, hogyha nem árulja el miből él olyan jól, akkor kiveszik az aranyukat.

Az aranyműves megmutatta mindenkinek, hogy az aranyukból egy darab sem hiányzik és ez pont az ellenkezőjét váltotta ki, mint amire mindenki számítana. Mindenki üzlettárs akart lenni és kamatot követeltek. Ez volt a kezdete a bankok kialakulásának.

A bank alacsony kamatot fizetett az arany tulajdonosainak, amit később kölcsönadott magas kamattal. Ez szolgált alapul a hitelek kialakulásának is.

Ahogy az európaiak terjeszkedtek, változott a világ egyre nagyobb igény volt a hitelekre. Ekkor egy újabb ötlet jutott eszébe az aranyművesünknek.

Senki sem tudta mennyi arany van a birtokában, ezért olyan aranyra is kiadott kölcsönt, ami valójában nem is létezett. Ez az elmélet addig működőképes, amig a bent lévő aranyat nem egyszerre akarja kivenni mindenki és a kölcsönöket időben visszafizetik kamatostól.

Az, hogy az aranyművesből lett bankár a semmire ad kölcsönt és még kapamtot is számol fel rá elég abszurd ötletnek tűnt és senkinek sem szúrt szemet.

A bankár óriási vagyona megint csak gyanút keltett az emberekben és ekkor az emberek elkezdték kivenni az aranyukat, rövid időn belűl egyre többen tették ezt a csekkekért cserébe.

Így nem volt elég arany megőrzésen, hiszen olyan arany is kölcsön lett adva, ami valójában nem is létezett. Ez a dolog a bankárok rémálma. A mi emenünk is eltünt az aranyakkal és az emberek bizelma megszűnt a bankárokkal szemben.

Azt gondolná az ember, hoyg egy ilyen eset után törvénnyel tiltották a nem létező aranyra történő kölcsönadást, de nem így lett, mivel ez a dolog rettentő nagy haszonnal járt. A megszüntetés helyett a kölcsönadás szabályozva lett és államilag garantált törvények születtek erről.

Meghatároztak egy arányszámot, hogy mekkora nem létező aranyra lehet kölcsönt adni. Ez az arány 9:1-hez volt. Tehát minden 9 kölcsönadott dollárra csak 1 dollár volt fedezetben a bankban.

A következő bejegyzés a napjainkró szól majd

KarMe

A pénzről...

A most kezdődő sorozatban a pénzről fogok írni.

Mi is a pénz? A pénz nem más, mint adósság. Mit jelent ez?

Hát akkor kezdjük. Két nagy rejtély van ami meghatározza az életünket. Az egyik a szerelem, a másik a pénz.

A szerelemről már nagyon sokan írtak, daloltak, beszéltek. A pénzről sokaknak csak felületes ismeretei vannak.

De mi is az a pénz?

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy pénzt a pénzverdében állítják elő, ami részben igaz is, de a pénz legnagyobb része a bankok tevékenysége által jön létre nap, mint nap. Az egyszerű emberek szerint a bankok azt a pénzt adják kölcsön, hitelezik, amit mások befizetnek. Ez logikus, de csak részben igaz. Valójában a pénzt a bankok saját maguk készítik, de nem a gyárakban és pénzverdékben, hanem abból, hogy aki kölcsön kér tőlük, az beleegyezik abba, hogy azt vissza is fogja fizetni egy kis kamattal együtt. Aki felveszi a pénzt az aláírásával deklarálja, hogy azt vissza is fizeti, mert ha nem, akkor a törvény által felhatalmazott jogokkal élve a bank elveszi a házát, autóját, értékeit.

Ez elég nagy kötelesség a kölcsönkérő részéről, de mire kötelezi az aláírás a bankot?

Arra, hogy kiállítsa a kölcsönkért összeget és rátegye az ügyfél számlájára, tehát a legtöbb esetben nem pénzt ad, csak egy papírt az ügyfél kezébe, ami pénzt ér.

Ez egy modern csoda és hogyan keletkezett, arról egy történetet írok a következő behegyzésben.

KarMe

Az Ügyfél

Forrás: sinus.hu

Persze az ügyfél mindig ügyfél marad, azaz akkor akar eurót venni, amikor az eléri a 300 forintot és akkor akar részvényekbe befektetni, amikor azok értéke a legmagasabban fog állni.

Akkor akar üzletbe kezdeni, amikor mindenki üzletel.

Pedig ezt pont fordítva kellene csinálni, azaz akkor kellene elsőnek lenni, amikor a mélyponton vannak az események.

Fontold meg Olvasó!

Elő- vagy utófinanszírozás -II.

Akkor nézzük mi az amit én javaslok!

Itt egy ábar, de ne ijedj meg tőle. Ez alapján teszünk egy időutazást.

Hozzuk el a jövőt a jelenbe. 2023 helyett ma hasonlítsuk össze a rajzon megbújó két apróságot:

- elkölthető

- visszafizetendő.

Nem tanácsolok mást, mint azt, hogy hozzátok előre a havi törlesztőrészlet 1/5-t. Nem többet!

Mi az egész lényege?

- 63.000 euró nyereség a 45.000 euró veszteség helyett!

- Nincs veszélyben a ház!

- Nem számít, ha valami megszűnik, akárcsak időlegesen is a jövedelemtermelő képességekből!

- Nem számít, ha közben megváltoznak a célok!

- Nem a banké lesz a kamat, hanem tietek a hozam!

- Végig biztonságban tudhatjátok megatokat, mert nem kényszerdöntést, hanem döntési szabadságot teremtettek!

- Elkölthető pénzetek lesz, nem pedig fizetendő adósságotok!

Az összes pénz a tietek, Ti rendelkeztek vele és nem a bank.

Persze az előfinanszírozásnak is van hátránya:

- Bizony ezt MA KELL ELKEZDENI!

A jövedelem egy részét kölcsön kell adni saját magatoknak a gyermekek jövőjéért és a saját jövőtökért. Rendszeresen és jó helyre kell rakni a pénzed, ahol Neked dolgozik és nem Te dolgozol a pénzedért.

Lehet, hogy csak később lesz plazmatévéd és új mobilod.

Talán felelsleges megkérdezni hogyan döntesz?

Egy jó pénzügyi tanácsadó segítségével kiválasztott egy, vagy akár több befektetési alapon keresztül végrehajtott, átgondolt és folyamatosan menedzselt tőkefelépítés, mint előfinanszírozás biztosítja a jövő nagy kiadásainak komoly megerőltetés nélküli megteremtését.

KarMe